Mi a presbiópia és hogyan kezelhető?

Mikor már túl rövid a kezünk

Sokaknak ismerős lehet 40 éves kor felett az olvasnivaló homályossá válása, a telefon távolabb tartásának igénye vagy a gyakori szemfáradtság. Ezek a tünetek nem a rövidlátás vagy távollátás hirtelen megjelenését jelzik, hanem a presbiópia – melyet nem túl nyájasan öregszeműségnek is szokás nevezni – természetes folyamatát. 40 éves korunk környékén a szemlencse rugalmatlanná kezd válni, e miatt a szemünk nehezen fókuszál közelre, így a hétköznapi tevékenységek is kihívást jelenthetnek. Alább részletesen bemutatjuk az okokat, a tüneteket, diagnosztikai módszereket és a korszerű kezelési lehetőségeket.

Mi okozza a presbiópiát?

Születésünkkor a szemlencse vékony, átlátszó és rendkívül rugalmas; a körkörös sugárizom elernyedése vagy összehúzódása révén képes domborodni és lapulni, így a közeli és távoli tárgyak képét a retinára fókuszálni. Az életkor előrehaladtával azonban a lencse dacára, hogy folyamatosan megújul, új rétegeket növeszt, elveszíti rugalmasságát. Ennek következtében nem tudja alakját megfelelő mértékben váaltoztatni, a közeli tárgyakról érkező fényt a retina elé fókuszálja, nem a retina síkjára, a kép homályossá válik. Szemünk alkalmazkodása idővel gyengül, látásunk gyengébbé válik közelre, a látás mélység-élesség tartománya lerövidül.

A presbiópia legfontosabb rizikófaktora az életkor: általában 40–45 éves korban jelentkeznek az első tünetek. Bizonyos állapotok és szokások azonban korai megjelenéshez vezethetnek, például távollátás, antihisztaminok vagy antidepresszánsok szedése, valamint krónikus betegségek, mint a cukorbetegség vagy a szív‑ és érrendszeri problémák. Az Egészségvonal szerint hazánkban több mint 4 millió ember érintett, ami jól jelzi a probléma elterjedtségét. A Cleveland Clinic adatai szerint 2015‑ben világszerte 1,8 milliárd presbiópiás személy élt, és a szám 2030‑ra várhatóan 2,1 milliárdra nő.

Milyen tünetekre érdemes figyelni?

A presbiópia lassan alakul ki, és kezdetben csak enyhe kellemetlenséget okoz. A leggyakoribb tünetek:

• Homályos látás közelre: az olvasnivalót, telefont egyre távolabb kell tartani, hogy élesen lássuk.
• Szemfáradtság és fejfájás: a közelre fókuszáláshoz az izmok túlóráznak, ami fejfájást, égő érzést okozhat a szemben.
• Növekvő fényigény: egyre erősebb megvilágításra van szükség olvasáshoz vagy apró részletek megfigyeléséhez.
• Szemgörcsök a nap végére: a romló közeli látás délutánra, estére görcsös érzéshez vezethet szemében.
• Hosszan tartó olvasás közbeni diszkomfort érzés: a folyamatos fókuszváltás fárasztóvá teheti a hosszú olvasást vagy munkát.
• Szemszárazság, szemfáradtság képernyő előtt: hosszabb idő képernyő előtti eltöltésekor is elfáradhat, nehezére eshet koncentrálni.

A lencse általában 5–10 évente veszít el egy dioptria erőt, így a tünetek fokozódhatnak; 60 éves korra a lencse akár teljesen merevvé is válhat. Nem mindenkinél jelentkezik minden tünet egyszerre, de figyeljen rájuk, mivel megfelelő korrekcióval nagymértékben csökkenthető az okozott kellemetlenség.

Hogyan állapítható meg, hogy presbióppá vált szeme?

A presbiópia felismerése viszonylag egyszerű. Egy látásvizsgálat során biztosan meg tudjuk állapítani, hogy Önnek a közeli látásélessége csökkent-e. A vizsgálat eldönti, hogy presbiópiáról, rövidlátásról vagy távollátásról van-e szó. Az általános orvosi gyakorlat javaslata szerint 40 éves kor felett kétévente, 55 éves kor felett pedig évente ajánlott látásvizsgálatra menni. Ezek az ellenőrzések nemcsak az presbiópiát, hanem más szembetegségeket (például szürkehályogot vagy glaukómát) is időben kimutathatnak.

Kezelési lehetőségek

A presbiópia nem betegség, hanem szervezetünk változásának természetes része. A közeli látás romlását nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani, nincs olyan szemtorna vagy más módszer, ami erre képes volna. Az egészséges életmód, táplálkozás hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek a nem kívánt változások lassabb lefolyásúak legyenek. Ha már elindult a változás tegyen meg mindent azért, hogy minél kevesebb kellemetlenséggel járjon. A kezelési lehetőségek közül a szemüveg, a kontaktlencse, a lézeres vagy refraktív műtétek, a lencseimplantátumok és a gyógyszeres megoldások emelhetők ki.

Szemüvegek

A legegyszerűbb és legelterjedtebb megoldás az olvasószemüveg vagy a többfókuszú lencsék. Az ezzel foglalkozó szakemberek segítenek a megfelelő megoldás kiválasztásában. Ha korábban nem volt szükség szemüvegre, mindenképp javasolt szemészhez fordulni, mivel a nem megfelelő korrekció más fénytörési hibákat elfedhet.

• Olvasószemüveg: a klasszikus megoldás, egy adott (általában 40cm) fókusztávolságra elkészített szemüveg. Előnye az egyszerűsége, széles látómezője. Hátránya, hogy távolra-, közép-távolra nézéshez le kell venni.
• Bifokális szemüveg: két különböző dioptriát tartalmaz; a felső rész a távoli, az alsó a közeli látást javítja. Nem annyira modern, de attól még jól működő megoldás.
• Progresszív (multifokális) szemüveg: fokozatos átmenetet biztosítanak a dioptriák között, nincs látható választóvonal. Kényelmes látást, jó látásélményt nyújtanak egy átlagos nap során felmerülő látásigényeinkre.
• Munkaszemüveg: általában, de nem kizárólag irodai környezetbe ajánlott szemüveg, mely speciális multifokális szemüveglencsékkel kényelmes látást biztosít olvasó-, monitor-, illetve beszélgető távolságokra.

Semmiképpen sem javasoljuk, sem mi sem az orvos szakma, hogy szemüveget vizsgálat, felírás nélkül vásároljon. A látásvizsgálat, szemészeti vizsgálat nélküli szemüvegválasztás rejtett szemészeti- és látásproblémákat fedhet el, szemét látását hosszabb távon károsíthatja.

Kontaktlencsék

A kontaktlencsék jó alternatívát jelentenek azok számára, akik nem szeretnének szemüveget viselni, vagy olyan körülmények között van szükségük éleslátásra közelre és távolra is, ahol a szemüvegviselés nem opció. A legtöbb modern multifokális kontaktlencse a szimultán látás elvén működik. Ez azt jelenti, hogy:

• a lencse egyszerre több dioptriát tartalmaz,
• a retina egyszerre kap távoli és közeli fókuszú képet,
• majd ebből az agy kiválasztja a releváns információt.

A lencse optikai zónái tipikusan:

• távoli korrekció
• köztes zóna
• közeli addíció

Mivel a retina több fókuszt kap egyszerre, ezért gyakran előfordul kontrasztcsökkenés, halo jelenség, glare effektus. A multifokális kontaktlencse közel sem kompromisszummentes megoldás, a halora, becsillanásra érzékenyeknek, nagy pupillával rendelkezőknek megszorításokkal javasoltjuk. Használatukak mindenkor részletes vizsgálat kell megelőzze.

Lézeres és refraktív műtétek

Aki nem szeretne szemüveget vagy kontaktlencsét viselni, választhat lézeres vagy egyéb refraktív beavatkozást. A refraktív beavatkozások a szem valamely részének fénytörési jellemzőit módósítják műtéti úton, a közeli látás javítása érdekében.

• Monovíziós lézeres műtét: az egyik szemet távoli, a másikat közeli fókuszra állítják be. A LASIK, PRK és SMILE eljárások mind alkalmasak ilyen korrekcióra. A LASIK során a sebész egy vékony lebenyt vág a szaruhártyában, majd lézerrel megformálja a belső rétegeket. A LASEK és a PRK a felszíni rétegekre hat, míg a SMILE technika kis metszésen keresztül távolít el egy korong alakú szövetdarabot.
• Konduktív keratoplasztika (CK): rádiófrekvenciás hőhatással változtatja meg a szaruhártya görbületét; az eredmények változóak és idővel gyengülhetnek.
• Szaruhártya-beültetések (corneal inlays): apró műanyag gyűrűt ültetnek a szaruhártyába, amely lyuk-kamera elven növeli a mélységélességet; visszafordítható, de kevésbé elterjedt eljárás.

Lencse implantációk és műlencsék

A lencse teljes cseréje egyre népszerűbb lehetőség. 45–50 éves kor felett, különösen ha távollátás vagy szürkehályog is fennáll, a szemlencse csere vagy az intraokuláris lencseimplantátum megfontolható. A modern műlencsék trifokális vagy nyújtott fókuszú kivitelben kaphatók, így közelre, monitor távolságra és távolra is éles látást biztosítanak.

A szakirodalom figyelmeztet, hogy az ilyen beavatkozásoknál fennállhatnak szürkehályog-műtéthez hasonló kockázatok: gyulladás, fertőzés, vérzés vagy glaukóma. Ezért csak alapos vizsgálat és szakorvosi konzultáció után szabad ilyen műtétet választani.

Gyógyszeres kezelés – szemcseppek

Az Egyesült Államokban az FDA jóváhagyott két féle szemcseppet – az aceclidine (Vizz™) és pilocarpine (Vuity®) hatóanyagú készítményeket –, amelyek a pupilla összehúzásával növelik a mélységélességet és javítják a közeli látást a lyuk-kamera elve alapján. A korai kutatások szerint ezek a cseppek növelheti a retinaleválás kockázatát, ezért csak orvosi felügyelet mellett, megfelelő tájékozódás mellett szabad alkalmazni. (Magyarországon ezek a szerek még nem érhetőek el, nem engedélyezettek.)

Életmódbeli tanácsok és megelőzés

A presbiópia kialakulását nem tudjuk megelőzni, mert az életkor előrehaladásával testünk megváltozásával együtt jár. Ennek ellenére számos életmódbeli tényező segíthet a szem egészségének megőrzésében, a tünetek lassításában és az esetleges komplikációk megelőzésében:

• Rendszeres látásvizsgálat, szemvizsgálat: az American Academy of Ophthalmology ajánlása szerint 40 év alatt 5 évente, 40–54 év között 2 évente, 55–64 év között1-2 évente, 65 év felett pedig évente érdemes látásvizsgálaton részt venni, szemészhez fordulni.
• Krónikus betegségek kezelése: a cukorbetegség és a magas vérnyomás befolyásolhatja a látást, a szem egészségét; ezek megfelelő kontrollja elengedhetetlen.
• UV‑védelem: viseljünk UV-szűrős napszemüveget, különösen a nyári hónapokban; az UV-sugárzás gyorsíthatja az öregedési folyamatokat a szem belsejében is.
• Egészséges étrend: fogyasszunk bőven gyümölcsöt és sötétzöld leveles, valamint narancssárga zöldségeket; ezek A-, C-, E‑vitamint, luteint, Béta karotint és antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek a retina egészségét szolgálják.
• Megfelelő megvilágítás: olvasáshoz és munkához használjunk elegendő fényt, mivel presbiópia esetén nő a fényigény.
• Szemvédelem: sportolás vagy ház körüli tevékenységek során viseljünk védőszemüveget a sérülések megelőzésére.
• Kerüljük a dohányzást: a dohányzás számos szembetegséggel összefügg, és gyorsíthatja az öregedési folyamatokat.

A nem korrigált presbiópia népegészségügyi jelentősége

A presbiópiát sokan “csak” apró kellemetlenségnek tartják, ám világszerte komoly népegészségügyi hatása van. A American Academy of Ophthalmology által hivatkozott tanulmány szerint 2015‑ben a 1,8 milliárd presbiópiás emberből 826 milliónak volt jelentős közeli látáskárosodása megfelelő korrekció hiányában. Ez azt jelenti, hogy a presbiópiával élők körülbelül 45 %‑ának nincs vagy nem megfelelő az olvasószemüvege vagy kontaktlencséje, így napi tevékenységeik során látászavarral küzdenek. Az elemzés arra is rámutat, hogy a presbiópia prevalenciája a jövőben kissé csökkenhet a rövidlátás globális terjedése miatt, de a terhet továbbra is a szegényebb országok lakói viselik a leginkább. A rossz közeli látás kihat a produktivitásra, az oktatásra és a munkaerőpiacra. Ezért fontos, hogy az egészségpolitika kiemelten foglalkozzon a presbiópia korrekciójával és a hozzáférhető szemészeti ellátással.

Összefoglalás és gyakorlati tanácsok

A presbiópia szinte minden embert érint, de a tünetek megjelenése, erőssége és a legmegfelelőbb korrekció egyéni szempontoktól függ. Fontos, hogy figyeljünk a jelekre: ha homályos közeli látást, szemfáradtságot vagy fokozott fényigényt tapasztalunk, ne erőltessük, ne tornáztassuk a szemünket, forduljunk szakemberhez. Egy egyszerű látásvizsgálat elegendő a diagnózis felállításához.